Melyek a leggyakoribb kardiológiai betegségek?

Magasvérnyomás betegség

A magasvérnyomás betegség, másnéven hipertónia egy igen gyakori megbetegedés, amely hosszú távú fennállás esetén súlyos károsodásokat okozhat több létfontosságú szervben is, mint pl. az agyban, a szívben, a vesében vagy a szemben. Azért is különösen fontos hangsúlyozni a hipertónia jelentőségét, mert az gyakran meglehetősen tünetszegény, sokszor tünetmentes is lehet, és annak jelenlétére kizárólag a megmért vérnyomás kóros értékeiből következtethetünk. A betegek ezért hajlamosak alábecsülni a magasvérnyomás jelentőségét. Hosszabb idejű fennállás esetén azonban sokszor olyan visszafordíthatatlan károsodások alakulnak ki a fent említett szervekben (szívelégtelenség, koszorú-, agyi- vagy alsóvégtagi erek szűkülete, elzáródása és következményes infarktus, gutaütés, veseelégtelenség, szembántalom, stb.), amelyek a betegek életminőségét nagymértékben rontják. Emiatt nem lehet eléggé hangsúlyozni a magasvérnyomás betegség megfelelő időben történő diagnózisának, a korán elkezdett kezelésnek, valamint az arra irányuló szűrővizsgálatoknak a fontosságát.

Koszorúér betegség

A szívet vérrel és oxigénnel ellátó koszorúerek kiemelt fontossággal bírnak, hiszen ha azok megbetegednek, a szív oxigénhiányos állapotba kerül, ami mellkasi fájdalomhoz, szívinfarktushoz vezethet, hosszútávon pedig csökkent szívműködést, valamint szívelégtelenséget eredményez. A koszorúerek az egész szervezetben zajló érelmeszesedés részeként betegszenek meg: koszorúér szűkület, majd elzáródás jön létre, ami akut esetben szívinfarktust eredményez. Az érelmeszesedésnek számos rizikó faktora van. A legfontosabbak a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas koleszterin szint, a cukorbetegség, de ide tartozik a családi halmozódás (genetikai hajlam), a fokozott stressz, a mozgásszegény életmód vagy az elhízás is. Tévhit azonban, hogy a férfiaknak nagyobb lenne a rizikója, mint a nőknek, sőt újabb adatok szerint a változó kor után a nők rizikója még a férfiakét is meghaladhatja. A koszorúerek elmeszesedése már egész fiatal korban elkezdődhet, azonban tüneteket csak akkor okoz, ha a koszorúerek jelentősen beszűkülnek. Széles a skálája a tünetek előfordulásának, van aki egész életében tünetmentes, majd egy hirtelen bekövetkező koszorúér elzáródás kapcsán szívinfarktust kap, de az sem ritka, hogy a betegek egyre gyakoribbá váló mellkasi fájdalmat panaszolnak, ami kezdetben csak fokozott fizikai aktivitás során, később azonban már nyugalomban is jelentkezik. Az is előfordulhat (különösen cukobetegekben, akikben a magas vércukor szint károsíthatja a fájdalomingert közvetítő idegeket), hogy a beteg a zajló infarktusa kapcsán sem érez erős mellkasi fájdalmat, inkább csak gyengeségre, szédülésre, nehézlégzésre panaszkodik. Alapelv, hogy mellkasi fájdalom esetén kardiológushoz kell fordulni, aki a beteg kikérdezése, a betegvizsgálat, valamint a célzott eszközös vizsgálatok segítségével meg tudja állapítani a koszorúér betegség rizikóját, valamint az esetlegesen már fennálló koszorúér betegséget.

Szívinfarktus

A szívinfarktus a koszorúerek elmeszesedése, beszűkülése, majd hirtelen elzáródása következtében jön létre, amikor is egy elmeszesedett koszorúér plakk megreped, majd az ott képződő vérrög teljes koszorúér elzáródást hoz létre. Ilyenkor egy nagyobb szívizomterület vérellátása esik ki, az így létrejövő oxigénhiányos állapot pedig erős mellkasi fájdalomhoz, fulladáshoz, verejtékezéshez, gyengeséghez, szédüléshez, halálfélelemhez vagy akár hirtelen szívhalálhoz vezethet. Fontos, hogy az orvosi ellátás mihamarabb megtörténjen, hiszen annál nagyobb szívizomterület hal el véglegesen, minél később kerül a beteg a megfelelő kardiológiai ellátó helyre. Amennyiben hamar (a tünetek jelentkezésétől számított 2 órán belül) elkezdődik az orvosi ellátás, úgy speciális gyógyszeres kezelés, valamint szívkatéteres eljárás segítségével a képződött vérrög feloldható, az elzáródott érszakasz megnyitható, és a nagy kiterjedésű szívizom elhalás elkerülhető. A szívinfarktuson átesett betegeknek életük végéig gyógyszereket kell szedni, hogy megelőzzék az esetlegesen a későbbiekben újra előforduló szívinfarktust, valamint, hogy csökkentsék az érelmeszesedésre való hajlamukat, amely nemcsak a szív koszorúereit veszélyezteti, hanem az agyi, valamint a végtagi ereket is, melyek megbetegedése stroke-hoz (agyinfarktus), valamint a végtagi érelzáródásához vezet. Emiatt kiemelt fontosságú, hogy minél hamarabb megállítsuk, illetve visszafordítsuk az egész szervezetben zajló érelmeszesedést.

Szívelégtelenség

A szívelégtelenség napjainkban egyre gyakoribbá váló betegség, amely Magyarországon kb. 300 ezer beteget érint. Kialakulásában számos tényező közrejátszhat, ilyen pl. a koszorúér betegség, a szívinfarktus, a tartósan fennáló magas vérnyomás, szívritmuszavar, a szívbillentyű hibák, szívizomgyulladás, anyagcsere betegségek, mérgező anyagokkal való érintkezés, de a szívelégtelenség létrejöhet minden kóroki tényező jelenléte nélkül is, pusztán genetikai hajlam alapján. A szívelégtelenség során a szív pumpafunkciója károsodik, amely nemcsak a szervek csökkent vérellátásához, hanem a vérnek a szív mögöttes területein történő felszaporodásához, pangásához vezet. Ez utóbbi érintheti a tüdőt, amely tüdővizenyőt, fulladásos panaszokat, fáradékonyságot, csökkent terhelhetőséget eredményez, valamint a vénás keringést, amely típusos esetben boka, illetve lábszár ödémához, továbbá ezeken a területeken bőrgyulladás, majd bőrpigmentáció megjelenéséhez vezethet. Összességében a szívelégtelen betegek kevésbé bírják a terhelést. Eleinte csak fokozott fizikai aktivitás során, de később akár már nyugalomban is fulladhatnak, szapora lehet a szívverésük, valamint vizenyő jelenhet meg a lábakban, de a karokban vagy a hasfalban is. A szívelégtelenség diagnosztizálása a beteg panaszai, tünetei, valamint speciális eszközös vizsgálatok segítségével történik (laborvizsgálat, EKG, szívultrahang). A szívelégtelenség felismerése mellett fontos a háttérben álló okok tisztázása, és a mielőbbi kezelés megkezdése, mely magába foglalja speciális gyógyszerek adását, a háttérben álló okok kivizsgálását és ellátását. Az idejében megkezdett terápia nemcsak a szívelégtelenség további romlását előzi meg, de a káros következmények kialakulását is megelőzheti. Előrehaladott, súlyos esetben viszont, amikor a betegség olyan fokot ér el, hogy már nem elegendő a gyógyszeres terápia a panaszok csökkentéséhez, szükség lehet pacemaker beültetésre, vagy akár szívtranszplantációra is.

Szívritmuszavarok

A szívritmuszavar számos olyan betegség összefoglaló neve, melyben a szív ingerképzési, valamint ingerület vezetési rendszere károsodik. Nagyon sok fajtáját ismerjük a szívritmuszavaroknak, azok előfordulhatnak lassú, vagy hirtelen jelentkező gyors szívműködés, egyenetlen, szabálytalan szívritmus vagy akár kihagyások formájában. Ez alapján szerteágazó tünetek jellemezhetik a szívritmuszavarokat. Van, akinél időnként jelentkező heves szívdobogás érzés, van, akinél fáradékonyság, másoknál szabálytalan, egyenetlen szívritmus vagy kihagyások, megint másoknál halmozottan előforduló extra szívütések formájában jelentkezik a szívritmuszavar, de olyan beteg is akad, aki teljesen tünetmentes, és egy orvosi kivizsgálás kapcsán véletlenül derül fény szívritmuszavarára. A szívritmuszavarok összetettsége miatt kiemelten fontos, hogy a fenti panaszokat, tüneteket tapasztaló beteg kardiológus szakorvoshoz forduljon, hiszen egy fel nem ismert szívritmuszavarnak beláthatatlan következményei lehetnek. Másfelől, egy akár heves tüneteket produkáló, szapora szívdobogásérzéssel együtt járó szívritmuszavar is lehet teljesen ártalmatlan, amely nem jelent életveszélyt, és egy egyszeri, rutinszerűen végzett katéteres eljárás (katéterabláció) segítségével egy életre meggyógyítható.

A szívritmuszavarok egyik gyakori formája a pitvarfibrilláció, amely a szív szabálytalan, rendetlen működésével jár együtt. A betegek egyenetlen, szabálytalan, kihagyásokkal tarkított, sokszor szapora szívritmusról számolnak be, amely jelentkezhet ritkán, gyakran, vagy akár folyamatosan is fennállhat. A kellemetlen tünetek mellett ezen betegek fáradékonyabbak lehetnek, kevésbé bírják a fizikai terhelést. Amennyiben pitvarfibrillációra derül fény, a kezelés során törekedni kell a szívritmus visszaállítására, vagy a szívfrekvencia szabályozására, de emellett kiemelten fontos, hogy a betegek időben vérhígító gyógyszerkészítményt kapjanak, mellyel megelőzhető a pitvarfibrilláció legrettegettebb szövődménye, a szívüregi vérrög képződés és a következményes agyembólia, másnéven gutaütés vagy stroke.

Szívbillentyű betegségek

Az emberi szívben négy billentyű található. A szívet felépítő felső (pitvarok) és alsó szívüregeket (kamrák) egy-egy szívbillentyű választja el, további egy-egy billentyű található a tüdő, valamint a test egyéb szervei felé vezető főverőerekben. A szívbillentyűk feladata a vér egy irányba történő továbbítása a szív ritmikus, pumpáló működése során egyik üregből a másikba, valamint a visszaáramlás megakadályozása. A szívbillentyűk általában kétféle módon betegednek meg: a billentyűk nyílásának beszűkülése a szívben létrejövő kóros nyomásviszonyokhoz vezet, míg a billentyűk elégtelen záródása a vér visszaáramlását eredményezi, ami többletmunkát ró a szívizomra. Különböző állapotok vezethetnek billentyűhibákhoz. Ilyenek pl. a koszorúérbetegség, a szívinfarktus, a szívelégtelenség és szívtágulat, a reumás láz, az öregedés kapcsán létrejövő fokozott kalcium lerakódás és kötőszöveti átépülés, a gyulladásos folyamatok, bizonyos genetikai, autoimmun és nemi betegségek, stb. A szívbillentyűk betegségei hosszú ideig lehetnek tünetmentesek, de akár súlyos tünetekhez, a megfelelő kezelés elmaradása esetén pedig előbb-utóbb szívelégtelenséghez vezethetnek. A leggyakoribb tünetek a fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, nehézlégzés, fulladás, szédülés, mellkasi fájdalom, szapora szívdobogásérzés vagy akár az ájulás és az eszméletvesztés is. A szívbillentyűhibák kóreredetüktől függetlenül fokozott figyelmet érdemelnek, hiszen kezelésükre és végleges megoldásukra nem igazán létezik megfelelő gyógyszeres terápia. Annál fontosabb a megfelelő időközönként végzett szívultrahangos követés, súlyos esetben pedig a szívbillentyű műtét időben történő elvégzése.

2018-04-03T08:57:34+00:00