A dohányzás ártalmairól

Bevezetés

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. század pestisének is szoktak nevezni, mert az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik. Ha nem teszünk hathatós lépéseket ellene, a pusztítás a XXI. században is folytatódik. A felmérések szerint jelenleg a világon több, mint 1 milliárd ember cigarettázik, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint közülük minden második e káros szenvedélyével összefüggő betegségben fog meghalni. A tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, a szív- és érrendszeri betegségek 25-30%-ért kimutatottan a dohányzás a felelős.

Magyarország az évi több, mint 3000 darab/fős cigarettafogyasztásával a világranglista dobogós helyén áll évek óta, miközben a ’60-as években csak a 13. helyen „teljesítettünk”. Hazánkban a 15 éven felüliek 1/3-a, a férfiak kb. 40%-a, a nők több, mint 25%-a rendszeresen dohányzik. Magyarországon évente több, mint 20.000 ember hal meg a dohányzás következtében, így a magyar népesség katasztrófaszerű fogyásához a cigarettázás döntő mértékben hozzájárul. A cigaretta okozta halálozás elsősorban a középkorú, életerejük és munkaerejük teljében lévő 40-50 éves embereket fenyegeti, akik átlag 15-20 évvel élhetnének tovább, ha nem dohányoznának.

Miért dohányzunk?

Az ősi indián szertartás során a meggyújtott, illetve izzó növény levelének a füstjét szippantották be élénkítő, vagy épp kábító célzattal. A középkori Európában még dísznövényként, sőt orvosságok alapanyagaként is használták a „szent és isteni” füvet. Kezdetben leginkább időtöltésként, majd a nikotin okozta függőség kialakulása után kényszerből gyújtanak rá a dohányosok. A dohányzási szokás számos tevékenységgel összefügg a mindennapi gyakorlatban. Jól ismert a dohányzás kávéfogyasztással, alkoholfogyasztással, kiadós étkezésekkel, autóvezetéssel, vagy éppen a munka közötti szünetekben folytatott beszélgetésekkel való kapcsolata. A dohányzás szorosan összefügg érzelmi életünkkel is: dohányzunk bánatunkban, örömünkben, unalmunkban, a fáradtság oldása vagy éppen feszültség levezetése céljából.

A dohányzás szervkárosító hatásai

Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban a dohányzás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25 életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé. A dohányzás rendszeressége miatt egyrészt direkt mechanikus károsító hatást fejt ki a cigarettával érintkező területeken (ajak, nyelv), másrészt hőhatása is jelentős. A dohányfüst alkotóelemei helyileg és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutva fejtik ki direkt kártékony hatásukat.

Mechanikus hatásként alakul ki az ajkak és a nyelv rákos elfajulása. A dohányfüst ismert rákkeltő összetevői a felső és az alsó légutakra direkt hatva szájfenék-, szájpadlás-, nyelvgyök-, gége-, hangszalag-, hörgő- és tüdőrákot okozhatnak.

A füst irritatív anyagai a légutak minden pontján idült gyulladást tartanak fenn az erre jellemző gyakori köhécseléssel, köpetürítéssel. A krónikusan gyulladt légutak fogékonyabbak a felülfertőződésre, heveny hörgőgyulladások, tüdőgyulladások gyakoribb kialakulására. A gyulladás következményeként fokozódik a légutak görcskészsége, a hörgőasztma kialakulásának valószínűsége. A tartósan fennálló gyulladás hónapok, évek alatt a szervezet gázcseréjében közvetlenül résztvevő léghólyagocskák roncsolódását, tüdőtágulatot okoz. Ezen betegségcsoport egyik legfőbb tünete a fulladásérzés, légszomj, mely már kis, közepes fizikai terhelésre is jelentkezik.

A dohányfüst legkárosítóbb anyaga a nikotin, mely a többi károsító anyaggal együtt felszívódva a szájüreg és a légutak nyálkahártyájáról bekerül a véráramba. A vese, a máj és a tüdő egyaránt részt vesz a kiválasztásában, azaz a szervezetből történő kiürítésében. Ily módon alakulhat ki húgyhólyagrák a dohányosok körében gyakrabban. A nikotin közvetlenül hat az erekre. Fokozza azok összehúzódását, görcskészségét. Hatására fokozódik az érbelhártya duzzanata, áteresztőképessége. A károsodott érfelszín miatt felgyorsul az érelmeszesedés folyamata. A meszes erek rugalmatlanabbak, tágulékonyságuk csökken. Ennek hatására a szervezetben emelkedik a nyugalmi és a terheléskor jelentkező vérnyomás értéke, mely magasvérnyomás-betegség (hipertónia) kialakulásához vezet. A nikotin hatására fokozódik a vérlemezkék kitapadási és összecsapzódási hajlama, azaz a vérrögképződés, trombózis készség a szervezetben.

A fent részletezett folyamatok együttese a szervezet megszámlálhatatlan helyén okoz gyakran már visszafordíthatatlan elváltozásokat. Az érelmeszesedés érszűkületet, érelzáródást okozhat a szemfenéki ereken, amelynek súlyos látáscsökkenés, alkalmanként hirtelen kialakuló vakság a következménye. A nyaki és az agyi verőerek meszesedése kezdetben csak „ártatlan” szédülést, fejfájást, fülzúgást, múló egyéb érzékszervi panaszokat okoz. Ugyanakkor alattomosan, váratlanul érelzáródás, agyi keringészavar is jelentkezhet, mely a mögöttes terület tartós oxigénhiányos állapota miatt agyi infarktust, az agyszövetek visszafordíthatatlan károsodását, az agyállomány elhalását okozza. Az ijesztő tünetegyüttes jól ismert: teljes jobb vagy bal oldali végtagbénulás, beszédképtelenség, vagy érthetetlen beszéd, a szájzug elhúzódása. A magatehetetlen állapot sokszor végleges. Az érelzáródás sok esetben halálos kimenetelű.

Az érelmeszesedés nem válogat. A szívizom saját verőérrendszerét, a koszorúereket is gyakran érinti. Nem ritkán találkozunk már a harmincas-negyvenes éveiben járó krónikusan dohányzó férfiakkal és nőkkel a kardiológiai járóbeteg szakrendeléseken, valamint a kardiológiai intenzív osztályokon. Szerencsésebb esetben még megelőzhető a baj, ha a típusos esetben terhelésre észlelt mellkasi tompa, nyomó-feszítő vagy éppen szorító jellegű mellkasi fájdalom kivizsgálásra kerül. A koszorúerek szűkülete terhelés alatt a szívizomzatban oxigénhiányos állapothoz vezet, melyet speciális vizsgáló eljárásokkal tudunk kimutatni, és még időben orvosolni. Kedvezőtlenebb kimenetelű annak a betegnek a sorsa, aki nem vesz tudomást az úgynevezett jósló mellkasi fájdalmairól. Ritka esetekben rövidebb, múló fájdalmak nélkül, váratlanul alakul ki a koszorúerek teljes elzáródása, mely a mögöttes szívizom területek végleges károsodásához, elhalásához, szívizominfarktushoz vezet. Ha a beteg túléli a szívinfarktusát, a szívizom teljesítő képessége (pumpafunkciója) a korábbihoz képest rendszerint romlik, kialakul a szívelégtelenség, mely jelentősen korlátozza a beteg napi teljesítményét és rontja életminőségét.

Az alsóvégtagi erek érelmeszesedése során a láb izmainak oxigén ellátása romlik. Egyre rövidebb távú gyaloglás okoz görcsös fájdalmat a comb, a lábikra és a talp izmaiban. Súlyosabb esetekben a rossz helyi vérellátás miatt már kisebb sebek is nehezen, hónapok alatt gyógyulnak be. Gyakorta kialakul a lábujjak teljes elhalása, a gangréna, mely miatt az adott végtag amputációja, sebészi eltávolítása elengedhetetlenné válik.

A hasűri zsigerek közül a vese az egyik legérzékenyebb szervünk az oxigénhiányra. Az érelmeszesedés a vese erein is hamar jelentkezik. A tartós keringészavar fokozatosan rontja a vese működését, a salakanyagok kiválasztását, melyek mennyisége megemelkedik a vérben. Szükségessé válhat ezen salakanyagok művese-kezeléssel történő eltávolítása a szervezetből, az úgynevezett hemodialízis. Kevesen tudják, de a dohányzás hatására fokozódik a gyomorsavtermelés, melynek hatására idült gyomorhurut, több esetben gyomorfekély alakul ki.

A tartós dohányzás mozgásszervi betegségeket is okoz: sokízületi gyulladásos folyamatok fellobbanását váltja ki, combfej-pusztulást okoz, és a csontritkulás egyik fontos rizikófaktora.

A dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mivel a szervezetbe jutott nikotin hatására növekszik az anyagcsere, fokozódik a gyógyszerek átalakulása, kiválasztása, így csökken hatékonyságuk. Azonos hatás eléréséhez ugyanazon gyógyszerből magasabb dózisokra szorulnak.

A dohányzás már fiatal életkorban is észlelhető egészségkárosító hatásokat okoz. Néhány hónapos dohányzás után romlik a szív teljesítőképessége, pl. lépcsőzéskor, kocogáskor. A dohányzó sportolók teljesítménye elmarad a nem dohányzókétól. Dohányzók között romlik a szexuális működés, csökken a fogamzóképesség. A nemi szervek vérellátási zavara potenciazavarokhoz vezet. Csökken a hímivarsejtek száma, károsodik az életképességük. Nőkben akadályozott a megtermékenyített petesejt beágyazódása, illetve az gyakrabban kilökődik, korai vetélést okozva ezáltal. Sok házasság meddőségéért, gyermektelenségéért a rendszeres dohányzás a felelős.

Dohányzó kismamák között gyakoribb a koraszülés, az éretlen, fejlődésében visszamaradott, ún. retardált újszülött, fejlődési rendellenességgel a világra jött (pl. végtaghiányos) baba születése. Szoptatás során a nikotin kiválasztódik az anyatejbe, így az újszülött szervezetébe is bekerül. Többek között ez az oka a hirtelen bölcsőhalált halt néhány hónapos, teljesen egészséges, főként fiú csecsemőknek is.

Hogyan szokjunk le?

A nikotin hasonló függőséget eredményez, mint a kemény drogok. A leszokás azonban nem reménytelen vállalkozás. A dohányzásról leszokni sokféle módszerrel lehet. A dohányosok nem egyformán reagálnak a különféle módszerekre, temperamentumtól, alkattól függően az egyik embert érzelmileg, míg a másikat racionálisan lehet meggyőzni a leszokás előnyeiről.

A leszokást számos körülmény nehezíti, így elsősorban a nikotinmegvonási tünetek, az evéskényszer és a nem ritka következményes testsúlynövekedés. Tartós nem dohányzás alkalmával a szervezet hiányolja a megszokott mérget, mely jellegzetes hiánytünetekben nyilvánul meg: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, romló koncentrálóképesség, fejfájás, alvászavar, gyomor-bélrendszerei panaszok, pl. székrekedés jelentkezhetnek. A nikotinmegvonási tünetek átmenetiek, néhány nap-hét alatt teljesen megszűnnek.

A nikotinmegvonási tünetek miatt pusztán akaraterővel az érintetteknek alig 3-5 százaléka képes lemondani a füstölésről, ezért a leszokást nikotinpótló készítményekkel (tapaszok, rágógumik) enyhíthetjük. Ezek a készítmények gyógyszertárban vény nélkül kaphatók. Nikotin tartalmuk alacsonyabb egy cigaretta nikotin mennyiségénél, de tartósan egyenletes szintet biztosítanak a szervezetben. Használatuk esetén nem alakul ki a cigaretta okozta kellemesnek tartott élmény, de megakadályozza a vér nikotin tartalmának kritikus érték alá csökkenését és ezzel a megvonási tünetek kialakulását, így a leszokni vágyónak nem hirtelen kell szembenézni mindazon tünetekkel, melyet a dohányzás abbahagyása okoz. Alkalmazásuk során a rágyújtás nagyon kellemetlen hatást válthat ki, és könnyen nikotin mérgezés jöhet létre. Használatukkor a nikotin nem a légzőrendszeren át jut be a vérbe, hanem a nikotin tartalmú tapaszok esetén a bőrön át szívódik fel, a rágógumi és a rágótabletta pedig a szájnyálkahártyán keresztül hat.

Az újabban elterjedt elektromos-cigaretták használatáról mára kiderült, hogy ezek sem ártalmatlanok és  nem bizonyított kedvező hatásuk!

A leszokásban jelenleg a leghatékonyabbak bizonyos gyógyszerek, amiket kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki. Ezek hatóanyaga az agyban lévő nikotin-receptorokhoz kapcsolódik, és ezzel jelentősen csökkenti a dohányzás abbahagyása után jelentkező nikotinmegvonási tünetek kialakulását. Alkalmazásuk során a dohányosnak nem, vagy sokkal kevésbé fog hiányozni, hogy rágyújtson, de ha mégis megteszi, akkor a gyógyszer megakadályozza, hogy az agyba jutó nikotin hatására “örömanyag” (dopamin) szabaduljon fel, így nem esik jól az esetlegesen elszívott cigaretta.

Néhány jó tanács a leszokni vágyóknak:

  • Hagyjon időt saját magának!
  • Készüljön tudatosan!
  • Pontosan tervezze meg, hogy miért, hogyan és mikortól fogja kezdeni a „cigaretta stop”-ot.
  • Tüntessen el a környezetéből mindent, ami a dohányzásra emlékezteti, pl. öngyújtót, hamutartót.
  • Takarítsa ki lakását, autóját, mossa át ruháit, hogy megszűnjön a cigaretta szaga a környezetében.
  • Nyugodt időszakot válasszon, pl. szabadságot, hosszú hétvégét a leszokás elkezdésére.
  • Próbáljon meg találni valakit a baráti körében vagy a családjában, akivel együtt szokhat le!
  • Rövid időszakokra tervezzen, ezért tűzzön ki célul magának egy napot, egy hetet, két hetet, négy hetet, tíz hetet, amikor nem dohányzik. Ha elérkezik az egyes időszakok végéhez, lepje meg magát valamivel (pl. egy új könyvvel, CD-vel, kirándulással, stb.). Az igazán nagy jutalmat hagyja a program végére, amit méltón megünnepelhet!

A dohányzás abbahagyása testsúlynövekedéssel járhat, mely sok kórosan sovány dohányos esetén még jótékony hatású is lehet. A testsúlynövekedésnek három fő oka van: 1) elmarad a nikotin étvágycsökkentő hatása, és javul az étvágy, 2) a leszokóban lévő dohányos nem tud mit kezdeni a kezeivel, rágyújtás helyett nassol, rágcsál, eszeget, 3) a nikotinnak anyagcsere fokozó hatása van, ha ez elmarad, a szervezet a táplálékból lassabban, illetve kevesebbet éget, többet raktároz. Az új anyagcsere folyamatok egyensúlyának beállásához kb. 3-6 hónap szükséges, ekkortól már nem kell tartani a súlygyarapodástól. Ugyanakkor egyáltalán nem törvényszerű a leszokást követő hízás. Megfelelő étrenddel és rendszeres mozgással az optimális kondíció és a testsúly cigaretta nélkül is fenntartható!

Néhány jó tanács leszokóknak a hízás elkerülésére:

  • Alapelv az energia bevitel visszafogása, és az energia leadás fokozása.
  • Ne nassoljunk! Csak étkezési időkben együnk, azaz tartsuk magunkat a reggelihez, ebédhez, vacsorához.
  • Sose együnk jóllakásig. Minden étkezést akkor kell abbahagyni, amikor már nem vagyunk éhesek, de még tudnánk enni.
  • Ha hirtelen tör ránk az evéskényszer, egy pohár kefírbe vagy joghurtba keverjünk egy púpos evőkanál étkezési búzakorpát, és azt kanalazzuk be, majd igyunk rá egy pohár vizet. A megduzzadt korpaszemek a szervezetben tartósan jóllakottságérzést keltenek, kalória tartalmuk alacsony, és a leszokó félben lévők egyik fő panaszát, a renyhébb bélműködést is kedvezően befolyásolják.
  • Mozogjunk rendszeresen! Naponta sétáljunk félórát párunkkal, gyermekeinkkel vagy éppen házi kedvencünkkel kellemes környezetben, mely relaxációnak sem utolsó. Ne használjunk liftet, vagy legalább szálljunk ki úticélunk előtt 1-2 emelettel korábban, s a hátralévő távolságot lépcsőn tegyük meg. Szálljunk le a tömegközlekedési járműről 1-2 megállóval korábban, vagy parkoljunk autónkkal úticélunktól 2-3 saroknyira.

Miért szokjunk le? Mit nyerhetünk a leszokással?

Ha időben abbahagyjuk a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatók. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál pl. a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna.

Ha valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek, és ez a folyamat a későbbiekben is folytatódik:

  • 20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre,
  • 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz,
  • 24 óra múlva a szén-monoxid kiürül a szervezetből,
  • 48 óra múlva a szervezetből kiürült a nikotin, így újra erősebben érzik az ízeket, illatokat,
  • 72 óra múlva hörgőgyulladása enyhül, könnyebben lélegzik, energikusabb lesz,
  • 2-12 hét múlva javul a vérkeringés, így a terhelés (pl. a séta, futás) is könnyebbé válik,
  • 3-9 hónap múlva megszűnnek a köhögési rohamok, a terhelésre jelentkező fulladás,
  • 1 év múlva 25%-kal csökken a heveny szívizom elhalás kialakulási lehetősége, és
  • 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén. A heveny szívizom infarktus esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval.

A dohányzásról való lemondás számos egyéb nyereséggel is jár, amelyek a leszokás fontos motiváló tényezői is lehetnek egyben:

  • jobb lesz a közérzetünk,
  • javul a teljesítőképességünk,
  • jobb lesz a leheletünk, szájízünk,
  • kifehérednek a fogaink, körmeink,
  • kitisztul a hangunk,
  • kisimul, egészségesebb lesz a bőrünk,
  • kifényesedik a hajunk,
  • a környezetünk nem fog tovább panaszkodni cigarettafüst szagú ruhánk, hajunk miatt.

Nem utolsó sorban a dohányzás rendkívül költséges, „luxus” tevékenységnek számít. Mindenki kiszámíthatja mennyit költ havonta a „betevő” cigarettájára, és azonnal rájön, hogy az milyen jelentős összeget tesz ki, melyből számos hasznos dolgot megvalósíthatna önmagának vagy családjának.

Néhány praktikus tanács

Hogyan kerülhetjük el, hogy a leszokást követően ismét rágyújtsunk?  

  • Kávé helyett inkább teázzunk, amely éppoly szertartásos, de nem hiányzik mellé kezünkből a cigaretta. Frissítő hatása a benne lévő koffein miatt legalább annyira hatásos.
  • Étkezések után azonnal álljunk fel az asztaltól, és foglaljuk le magunkat valamilyen hasznos tevékenységgel, pl. az étkezőasztal lepakolásával, mosogatással.
  • Az első hetekben kerüljük a dohányosok társaságát!
  • Keressük azokat a helyeket, ahol tilos a dohányzás, pl. múzeum, könyvtár, mozi.
  • Kérjük meg családtagjainkat, barátainkat, hogy ebben a nehéz helyzetben segítsenek, és ne élcelődjenek a kitűzött célunk miatt.
  • Ha hirtelen tör ránk a nikotinvágy, húzódjunk egy csendes sarokba egy pohár ásványvízzel, és lassan, apránként kortyolgassuk el. Közben arra koncentráljunk, hogy csak a mai napon nem szabad rágyújtanunk. A heves nikotin utáni vágy kb. 5 perc alatt elmúlik.
  • Nem szabad elkeserednünk, ha a leszokás nem megy simán, inkább tanuljunk saját korábbi hibáinkból, gyengeségünkből. A leszokott dohányosok többségénél nem az első próbálkozás vezet egyből a sikerhez, hanem a többedik alkalom (“A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam is legalább százszor megtettem.” / Mark Twain /).
  • Ha úgy érezzük, hogy egyedül nem leszünk sikeresek, keressünk segítőtársakat. Országszerte nagyon sok szakrendelésen, tüdőgondozó intézetben tüdőgyógyász szakorvosok, kardiológusok, háziorvosok, addiktológusok, pszichológusok, önsegélyező csoportok örömmel segítenek nekünk.
  • A leszokást segítő zöld szám, mely ingyenesen hívható: 06 80 44-20-44
2018-04-03T08:57:34+00:00